Javában zajlanak a Modern Városok Program keretében megvalósuló beruházások. Arról, hogy hol tartunk, mi a következő lépések sora, Gaál-Tóth András kérdezte Gyopáros Alpárt, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztost a Sopron TV Mozaik című műsorában.
Hirdetés
2015-ben éppen itt, Sopronban jelentette be Orbán Viktor, hogy elindul az a program, amely 23 megyei jogú várost érint. Most hogy állnak a projektek?
Országos szinten 23 megyei jogú városvezetőivel írta alá Orbán Viktor azokat a megállapodásokat a Modern Városok Program keretében, amelyek magukban foglalják a fejlesztési elképzeléseket. Sopron úttörő szerepet játszik ebben a programban, hiszen az első helyszín volt, ahol Miniszterelnök Úr a város vezetésével aláírta az együttműködési megállapodást 2015. március 25-én, és ezt követően két éven belül jutottunk el az utolsó helyszínig, Hódmezővásárhelyig, ahol 2017 tavaszán született meg a megállapodás.
A huszonhárom megyei jogú város összesen 260 projektet, fejlesztési elképzelést fogalmazott meg, melyek bele is kerültek a megállapodásokba. Ezekből mintegy 60 projekt valamilyen nagyközlekedési beruházás - jellemzően útépítés -, kisebb részben valamilyen vasúti beruházás. Ez azért is fontos, mert van egy olyan vállalásunk, miszerint a kétezer-húszas évek közepéig minden megyei jogú várost szeretnénk bekapcsolni a hazai autópálya-vérkeringésbe, sőt, ahol lehetőség van rá - például Sopronban -, az országhatárokat is szeretnénk elérni ezekkel a gyorsforgalmi utakkal és autópályákkal.
Ezen a hatvanon felül, kb. 200 lokális, helyi fejlesztést fogalmaztak meg a települések, mindösszesen kb. 3700 milliárd forint értékben. Jól állunk, ütemesen halad a projektek tervezése, kivitelezése, illetve végrehajtása is, hiszen 2019-ben már el fogjuk érni az 1000 milliárd forintnyi kifizetést.
Nyugodtan mondhatom, hogy Sopron ebben is élen jár, részben annak is köszönhetően, hogy elsőként született meg a megállapodás a város és a Kormány között, de meg kell dicsérnem a soproni városvezetést is, hiszen valóban nagyon ütemesen, szépen haladnak előre az egyes projektek megvalósításaival.
Sopronban tudjuk, hogy a projektek a gyorsforgalmi út, a belváros megújítása, a Lővér-program és a Fertő-tó fejlesztése, amelyek üde színfoltjai lehetnek az egész országnak. Ezek akkor rendben vannak,hátradőlhetünk, hiszen ezek a projektek is forognak?
Ön hátradőlhet, de a soproni városvezetés biztos, hogy nem. Sokszor azt gondoljuk, amikor egy támogatói döntésről olvassuk egy-egy híradásban, hogy most már minden rendben van. Nohát, a projektgazdának, jelen esetben Sopron városvezetésének még csak itt kezdődik igazán a feladata, hiszen a nagy munka akkor indul el, amikor megérkezik egy támogatói döntés. Akkor részletes tervezésekbe kell bocsátkozni, közbeszerzéseket kell lebonyolítani és aztán meg is kell valósítani.
De valóban így van, egy nagyon szép, komplex fejlesztési programot fogalmazott meg Sopron Városa 2015 tavaszán. Azért is dicséretre méltó, és nem véletlenül mondtam, hogy úttörő szerepet játszik Sopron a 23 megyei jogú város fejlesztési életében, mert teljesen újdonságként érte a városvezetést ez a lehetőség, és ők mégis készen álltak arra, hogy komplex fejlesztési tervet tegyenek le a kormány asztalára. Ennek köszönhető, hogy nagyon szépen haladnak előre azok az elképzelések, amelyeket Ön is említett. Engem személy szerint is, mint a csornai választókörzet képviselőjét, rendkívüli módon izgat az, hogy határidőben elkészüljön az M85-ös gyorsforgalmi út Csornát Sopronnal összekötő szakasza. Látható,hogy már javában zajlanak az építkezések, 2020 év végére ez valóban meg is történhet. Sopron méltán büszke történelmi belvárosára, számos olyan fejlesztési helyszín van a városban, ahol a történelmi belváros megújítási programban fejlesztések zajlanak: a Lenck-villában, az Esterházy-palotában, a Szent Mihály templomban és még sorolhatnánk a következő helyszíneket.
Szerintem nagyon izgalmas a Fertő-tó parti fejlesztés is. Mi itt a nyugati határszélen szeretjük összevetni magunkat az osztrák oldallal, és azt bátran elmondhatjuk, hogyha sikerül a gyorsforgalmi útfejlesztési munkát befejeznünk néhány éven belül, akkor a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat hosszabb lesz, mint az ausztriai. De egyébként, ha véget ér a Fertő-tó parti fejlesztés is, akkor azt is elmondhatjuk, hogy méltán veszi fel a versenyt a magyarországi oldal turisztikai szempontból az osztrák oldallal. Nagy izgalommal várom, hogy ez is megvalósuljon.
Van egy nagyobb, a Lővérek fejlesztési program, ahol már vannak befejezett beruházások, útépítések, kerékpárút-építések, vagy például a strandmedence felújítása. Ehhez kapcsolódó az a nagy sportberuházás, amire méltán büszkék lehetnek a soproniak, hiszen döntés született az idei évben forráskiegészítésről, hogy megvalósulhasson a fedett pályás nagy uszoda megépítése Sopronban, ami egyébként nemzetközi versenyeknek is helyet adhat majd.
Milyen hozadéka lehet ennek? Hiszenha valamibe pénzt fektetünk, akkor várunk is valamit, akár Sopron, vagy akár a többi másik 23 megyei jogú város számára. Mit nyerhetünk a fejlesztésekkel?
Elsősorban természetesen azoknak a beruházásoknak lehetnek közvetlenül számszerűsíthető eredményei - amit Sopron esetében nem is említettem -, amelyek a gazdaságfejlesztést érintik. Egy-egy ipari park bővítésnek, vagy egy kutató innovációs centrum megépítésének közvetlen hozadéka van, hiszen oda betelepülnek munkaadó cégek, amelyek a továbbiakban is fejleszthetnek. Természetesen ezek mind-mind látványos és mérhető hozadékai egy-egy ilyen beruházásnak.
De van nagyon sok olyan, mondhatjuk úgy: elvárás, ami ennyire könnyen nem számszerűsíthető. Hiszen amikor azt mondjuk, hogy modern városokat fejlesztünk, akkor azért mindig hozzátesszük, hogy ezek a beruházások, amelyek a megyei jogú városokban megvalósulnak, nem kizárólag a városban élők számára elérhetők. Hiszen a soproni uszodát sem csak soproniak fogják használni,hanem nyilván kópháziak, ágfalviak, fertő partiak is, de ugyanígy a fertő parti turisztikai fejlesztéseket sem csak a helyiek fogják élvezni, hanem az ország minden tájáról ideérkező, sőt reményeink szerint külföldről érkező vendégek is.
Tehát vannak olyan eredmények, amik nem ennyire könnyen számszerűsíthetők, de lényegében két szóban összefoglaltuk a program címében azt, ami a célunk:modern városokat építünk.
Mi lesz a falvakban élőkkel?
Jó hírem van a falvakban élők számára, hiszen Orbán Viktor 2018 tavaszán a Modern Városok program mintájára meghirdette a Magyar Falu programot. Ennek az az átfogó célja, hogy megakadályozzuk azt a drasztikus népességelvándorlást, népességcsökkenést, amelyet különösen a 2002-2010 közötti időszakban szenvedtek el a falvak, hiszen az akkori szocialista kormányok idején iskolákat, óvodákat, postahivatalokat zártak be, megszűntettek vasúti szárnyvonalakat, menetrendeket módosítgattak.
Én politikus vagyok, ki merem mondani, hogy tudatos falurombolás zajlott: minden közszolgáltatás minősége csökkent, vagy megszűnt a falvakban, és mindeközben az önkormányzatokat adósságcsapdába kergették a baloldali, szocialista kormányok. Mi átvállaltuk ezeknek a településeknek az adósságát, és folyamatosan igyekeztünk segíteni a vidéknek. Nemcsak mezőgazdasági támogatásokkal, hanem településfejlesztési támogatásokkal is. Most ennek indul egy nagy fejlesztési csomagja. 2019-ben már elérhető lesz 150 milliárd forintnyi forrás Magyarország falvainak, az 5000 lélekszám alatti településeknek, amelyek jellemzően valamilyen intézményi infrastrukturális beruházást tudnak majd megtámogatni, ezen túl mellékút-hálózati fejlesztést is indítunk, hiszen létrehoztunk egy falusi útalapot, mely az állami fenntartásban lévő mellékút-hálózat felújítását szolgálja. Emellett jó hír a falvakban élő, vagy falvakba költözni szándékozó fiatalok számára, hogy a családi otthonteremtési kedvezmények elvei mentén többlettámogatást biztosítunk azoknak a fiataloknak, akik az ötezer lélekszám alatti településekre költöznének.
Általában a munkavállalás a legnagyobb probléma a falvak esetében, de ha lesz egy jó úthálózat, akkor könnyedén elérhető lesz a közelben található nagyobb városban egy-egy munkahely. Jól sejtem, hogy ez lehet a cél?
Én magam is azt gondolom, hogy ahol van potenciál helyben - nem is feltétlenül nagyüzem -, hogy akár egy kisebb üzem, vagy több kisebb vállalkozás fejlesszen és munkahelyeket teremtsen, akkor természetesen ezeket a vállalkozásokat segíteni és támogatni kell. Hiszen mégiscsak az a célszerűbb, ha valaki helyben talál munkát, nem megfeledkezve arról a tényről sem, hogy ezek a helyi vállalkozások az iparűzési adójukból támogatják a helyi önkormányzatokat, amelyek minél több iparűzési adót tudnak beszedni egy-egy adóévben, annál több helyi fejlesztést tudnak megvalósítani.
Ugyanakkor nyilván naivitás lenne azt képzelni, hogy majd mind a 2800 magyarországi kisközségben épül egy nagyüzem, ami eltartja a helyi munkaerőpiacot, vagy éppen a helyi önkormányzatot. Azt a célt fogalmaztuk meg, hogy a munkahelyek elérhető közelségben legyenek a falvakban élők számára is. Ha ez megvalósul, és ezen túl pedig a közlekedési feltételeket javítani tudjuk, legyen az közút vagy éppen közösségi közlekedés, akkor már elértük a célunkat.
forrás: Sopron TV
