A gyerekek és főleg a fiatalok (nem)olvasási szokásai régóta aggodalommal töltik el a témára érzékenyeket, legyen szó szülőről, nagyszülőről, tanárról vagy könyvtárosról. Utóbbiak számára ráadásul ez a korosztály jelenti az olvasói utánpótlás bázisát, így nem csoda, ha rendre különféle olvasásnépszerűsítő akciókat indítanak el. Törekvéseikhez egyébként jó alapot nyújt a mai gyermek- és ifjúsági könyvpiac, hiszen olyan sok és sokféle irodalom jelenik meg magyar nyelven, hogy igazán csak az nem talál köztük számára kedveset, akitől valóban távol áll az olvasás.
Legutóbb egy Egerből indult megyei kezdeményezés vált annyira sikeressé, hogy az őszi könyvtári napok keretében országos akcióvá nőtte ki magát. A Nagy Könyves Beavatás elnevezésű programot a középiskolás korosztály képviselői számára találták ki. Nem is akármekkora kihívást fogadtak el a jelentkezők: tavaly októbertől egészen az idei év március 8-ig tartó feladatsorozat során fordulónként egy könyvet ki kellett választani a korosztály számára válogatott, tematikusan rendezett 210-es listából, melyhez elolvasás után kreatív feladatok tartoztak.
Csornáról három csapat is benevezett, de csupán egy volt közülük, aki az összes kihívást teljesítette. A Hunyadisok csapatnév elárulja a résztvevők iskoláját, a háromfős team oszlopos tagja, Gyurkovics Dorina mesélt a hét forduló során olvasott könyvekről, a játékban szerzett élményekről, és az olvasáshoz fűződő kapcsolatáról. A beszélgetés helyszínéül a csornai Martincsevics Károly Városi Könyvtár most kialakított tinikuckóját választottuk, amelyet az érintett korosztálynak szóló könyvekkel, és az ifjúság igényeihez igazodva rendeztek be.
A tizedikes diáklány elmesélte, hogy magyar tanáruktól, Pál Melindától értesültek a játékfelhívásról, aki a tőle megszokott inspiráló módon adta tovább tanítványainak a csornai könyvtárból érkező ajánlást. Eredetileg több csapat is érdeklődött a kihívás iránt, hiszen a 33 fős osztályból nagyon sokan olvasnak, de végül csak ők vállalták az öt hónapon át tartó játékot. Dorina elárulta, hogy eleinte nem szeretett olvasni, mert diszlexiás, de kisiskolás korában rátalált az az olvasmány, - Lin Hallberg Kedvencünk, Szigge című gyerekregénye - ami áttörte a nehézség okozta gátat, és ettől kezdve szinte falta a könyveket. Ehhez az otthonról hozott minta is jó alapot biztosított, hiszen bevallása szerint a családja nőtagjai is valóságos könyvmolyok. Lelkesen mesélt inspiráló könyvélményeiről, melyből kiderült, hogy a manapság divatos fantasztikus szállal átszőtt romantikus ifjúsági regények mellett szívesen olvas klasszikusokat is, egyik kedvence például a Büszkeség és balítélet. Természetesen nem hagyta ki a nagysikerű kortárs magyar ifjúsági szerző, Leiner Laura könyveit sem, melyek közül A Szent Johanna gimi sorozat volt számára a legkedvesebb.
A versenyhez visszatérve elárulta, hogy a csapat másik két tagjával nemcsak osztálytársak, hanem kollégiumi szobatársak is, így a tanulás és egyéb elfoglaltságaik mellett sok időt tudtak eltölteni az olvasmányok feldolgozásával. A kreatív feladatok során az iskola és a kollégium valóságos díszletté vált, az osztálytársak pedig érdeklődve figyelték a három lány munkáját, gyakran velük párhuzamosan elolvasva az aktuális könyvet. Kérdésemre Dorina gondolkodás nélkül rávágta, hogy ha most hirdetnék meg a játékfelhívást, most is azonnal jelentkeznének rá, olyan jó élményt jelentett számukra, attól függetlenül, hogy végül milyen eredményt érnek el az összesítésben.
Dorina példája kiváló megerősítése annak, hogy a gyakorlás meghozza azt az olvasási rutint, ami még a tanulási nehézséggel küzdőknek is könnyebbséget jelent. A titok nyitja talán csak abban rejlik, hogy rátaláljunk arra a témára vagy stílusra, ami számunkra az olvasást élménnyé, szórakozássá teszi, hiszen így a rutin megszerzése szinte észrevétlenül megtörténik.
