Biztonsági őrökkel kellett védeni a közintézményeket, a város bármely pontja pillanatok alatt „menekülttáborrá” alakult, ahonnan tonnaszámra kellett elszállítani a szemetet – mondta Nógrádi Zoltán Mórahalom polgármestere a Csornán tartott lakossági fórumán.
A mórahalmi polgármester szerint abban az esetben, ha az Európai Unió által erőltetett kvótarendszert bevezetik, az meghívó lesz azok számára, akik azon gondolkodnak, útnak induljanak-e a szubszaharai térségből vagy a Közel-Keletről Európa felé. Ezesetben több tízmillióan érkezhetnek, és a települések sem vonhatják ki magukat a migráció negatív hatásai alól – hangsúlyozta. Így nemcsak a határ mentén, hanem az ország mélységében is olyan súlyos problémákkal kell majd szembenézni, mint az átvonuló idegen kultúrájú tömegek vagy a letelepedésük esetén a párhuzamos társadalmak kialakulása, amelyeknek rossz példáit Nyugat-Európában tapasztaljuk – tette hozzá a polgármester.
Nógrádi Zoltán szerint az önkormányzatok szempontjából a migráció olyan biztonsági kockázatot, kulturális, integrációs és szociális problémát jelent, amelyet a magyar települések lakói és a polgármesterek nem tudnak és nem is akarnak vállalni.
Úgy fogalmazott, „kérjük a kormányt, hogy segítsen ezt elkerülni, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország, ne legyünk célország, és ne legyünk tranzitország sem, ami ki van téve azoknak a hatásoknak, amelyeket nekünk, mórahalmiaknak a migrációs válság kezdetétől meg kellett élnünk. Naponta több ezer, a zöldhatárt illegálisan átlépő migráns vándorolt keresztül a városunkon, ami állandó veszélyérzettel járt, és pokollá tette az életünket”
Mindez óriási erőfeszítéseket kívánt a közösségtől, a városlakók és a civilek együttműködésével majdnem egy éven keresztül huszonnégy órás szolgálatot kellett biztosítanunk, hogy a migránsok átvonulása ne veszélyeztesse a lakosságot, felügyelet mellett, koordináltan történjen – fejtette ki. A polgármester felidézte, külön figyelmet kellett fordítaniuk a környék több ezer tanyájára, ahol idős emberek és gyerekek is élnek, biztonsági őrökkel kellett védeniük a közintézményeket, és a szállodákat, óvniuk kellett nagy értékű mezőgazdasági eszközeiket, újra kellett szervezniük a közlekedést és a városüzemeltetést. A város bármely pontja pillanatok alatt „menekülttáborrá” alakult át, ahonnan tonnaszámra kellett elszállítanunk a szemetet – emlékezett vissza Nógrádi Zoltán. Hozzáfűzte: az itt felsoroltak csak a problémák felszínét jelentik, „nem szeretnénk, ha a településeinknek ilyen küzdelmet kellene folytatniuk, ezért álltunk ki polgármestertársaimmal együtt a migráció és a kvótarendszer bevezetése ellen”.
Mórahalom polgármestere beszélt arról is, hogy rendszeresen találkozott az embercsempészettel, és egyértelmű számára, hogy az egész illegális migrációs folyamat szervezett, koordinált keretek között zajlott. Arra is volt példa, hogy buszokkal utaztatták a migránsokat a határhoz – figyelmeztetett. Megjegyezte: nem tudja, hogy ez önmagában csak az embercsempész-hálózatok tevékenységének eredménye, vagy civil szervezetek is részt vettek a bevándorlás támogatásában, de a folyamat láthatóan tervezett, és összehangolt volt.
Fotó: Szabados Tibi
