Elutasította a német alkotmánybíróság kedden a széles körben neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) betiltására a törvényhozás tartományokat képviselő kamarája, a Bundesrat által tett indítványt.
Az alkotmánybíróság egyhangú döntéssel utasította el az NPD és alszervezetei feloszlatására irányuló indítványt, arra hivatkozva, hogy a párt ugyan a demokratikus berendezkedés felszámolását célzó politikát követ, tervszerűen és intenzíven tevékenykedik célja eléréséért, de jelenleg nincsenek arra utaló jelek, hogy törekvése sikerrel járhat, ezért nem szükséges betiltani. Az ítélet indoklásában kiemelték: a pártnak nincs kilátása arra, hogy parlamenti választáson többséget szerezzen vagy egy koalíció tagjaként hatalomra kerüljön.
Eredménye a szövetségi parlamenti (Bundestag-) és az európai parlamenti (EP-) választáson alacsony szinten stagnál, egy tartományi parlamentben sem tudott tartósan képviseletet szerezni, és semmi sem utal arra, hogy mindebben változás történhet. A parlamenti politikán kívüli térben sem tapasztalható olyan folyamat, amely felveti annak a lehetőségét, hogy az NPD a belátható jövőben megvalósíthatja alkotmányellenes céljait – tették hozzá, rámutatva, hogy a pártnak hatezernél is kevesebb tagja van, szervezete zsugorodik, társadalmi befolyása és cselekvőképessége korlátozott.
Az NPD felszámolását másodszor próbálták elérni az alkotmánybíróságnál. Először, még 2003-ban – amikor a Bundesrat a szövetségi kormánnyal és a Bundestaggal együtt kérte az NPD betiltását – a testület formai okok miatt már az érdemi eljárás megkezdését is elutasította.Az NPD betiltásának ügye 2011 végén került elő ismét, amikor közvetlen kapcsolatot mutattak ki a legalább tíz gyilkosságért felelősnek tartott Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű neonáci terrorista sejt és NPD-s tisztségviselők között. Az új eljárás kezdeményezéséről 2012 decemberében döntött a Bundesrat.
Az akkori kormánypártok – a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a liberális FDP – ellenezték az újabb próbálkozást, arra hivatkoztak, hogy túlságosan kockázatos az eljárás, az esetleges újabb kudarc pedig a szélsőjobboldali párt malmára hajtaná a vizet, ezért nem jogi, hanem politikai eszközökkel kell küzdeni ellene.
A szövetségi kormány és a Bundestag így végül nem csatlakozott a Bundesrathoz.
