A Győri Törvényszék, mint másodfokú bíróság végzésével helybenhagyta az elsőfokon eljárt Győri Járásbíróság ítéletét, melyben a vádlottal szemben közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség miatt 100 napi tétel, napi tételenként 1.500,- forint összegű pénzbüntetést szabott ki.
Hirdetés
A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott egy fuvarozó cég alkalmazottja, ahol gépkocsivezetőként dolgozott. 2017. tavaszán egy kavicsszállító tehergépkocsival kavicsot hordott a szárföldi kavicsbányából a főút és a kavicsbánya közötti közforgalmú útra. Munkája során a Rábatamási-Kapuvár állomások közötti vasúti átjáró felé közlekedett, és közben a kavics rakományát a földútra egyenletesen elosztva engedte le. A vasúti átjáróba a figyelmetlensége miatt úgy haladt be, hogy a tehergépkocsi - ekkor már üres - platója nem volt alaphelyzetbe állítva, emiatt a tehergépkocsi platórésze nekiütközött a 6 méter magasan lévő, feszültség alatt álló villamos felsővezetéknek, amelyet elszakított, ennek következtében a felsővezetéki rendszerben tartós zárlat keletkezett. A felsővezeték megrongálásával az érintésvédelmi és életvédelmi feltételek megléte megszűnt, fokozott áramütés veszélye keletkezett.
A vádlott a balesetet követően, rövid időn belül értesítette a munkáltatóját a veszélyhelyzetről és megtette a szükséges intézkedéseket a veszélyhelyzet elhárítása érdekében. A két állomás között a felsővezeték szakadás időpontjában vonat nem tartózkodott, így azt nem veszélyeztette, amennyiben azonban közvetlenül a szakítás helye felé vonat közlekedik, akkor további veszélyhelyzet keletkezett volna a leszakadt munkavezeték miatt. A vádlott magatartásának következményeként a Rábatamási-Kapuvár állomások közötti vonatforgalom összesen 428 percen keresztül szünetelt. Az üzemzavar elhárítása több, mint egymillió forint költséggel járt, mely az üzemzavart okozó jármű biztosító társasága felé elszámolásra került.
A másodfokon eljáró Győri Törvényszék az ügyben teljes felülbírálatot végzett, melynek eredményeként alaptalannak találta a vádlott terhére - a cselekmény minősítésének megváltoztatása és a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében - bejelentett ügyészi fellebbezést.
A másodfokú bíróság indokolása szerint a vádlott büntetőjogi felelőssége közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség miatt megállapítható, mert a balesetet a vádlott figyelmetlensége okozta, azonban a vasút forgalmában jelentős fennakadás nem történt. A cselekmény az áthaladó vonatok forgalmában összesen 428 perc késést eredményezett, amely vonatonként eltérő mértékű - 15 és 50 perc közötti - késést jelentett, a vasúttársaság a személyszállítást vonatpótló buszok segítségével állította helyre.
A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság helyesen minősítette a vádlott cselekményét, a büntetőeljárás során beszerzett igazságügyi szakértői vélemény, valamint a bírói gyakorlat alapján a vádlott terhére nem állapítható meg az ügyészi fellebbezésben megjelölt közérdekű üzem működésének megzavarása, mert a vádlott cselekménye nem okozott jelentős mértékű zavarást. Kiemelte, hogy a vádlottal szemben alkalmazott pénzbüntetés – az enyhítő és súlyosító körülményekre is tekintettel – mind tartamában, mind pedig mértékében arányos, a vádlott részére engedélyezett 10 havi részlefizetéssel együtt is kellő visszatartó erővel rendelkezik.
fotó: illusztráció
