November 4-én papi rekollekció keretében Veres András megyéspüspök szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban az egyházmegye papságával. A szentbeszédet Puskás Attila atya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára mondta, aki a délelőtt folyamán rekollekciós elmélkedést tartott a NEK-jegyében az Eucharisztia titkáról.
Hirdetés
A győri Brenner János Hittudományi Főiskola dísztermében találkoztak a Győri Egyházmegye lelkipásztorai, ahol Puskás Attila atya tartott előadást a jelenlévőknek az Ecclesia de Eucharistia, II. János Pál pápa enciklikája az Eucharisztia és az Egyház kapcsolatáról. Az előadás után délben közös szentmise vette kezdetét.
A szentmise köszöntőjében a megyéspüspök közös imára buzdította a jelenlévőket a közelmúltban ünnepelt Mindenszentek és Halottak napja alkalmából az Egyházmegye azon papjaiért, püspökeiért, akik már nem lehetnek köztünk. Hangsúlyozta, hogy a papság lényege az Eucharisztiából fakad.
Az ünnepi szentbeszédben Puskás Attila atya az Eucharisztia titkáról folytatta elmélkedéseit Szent II. János Pál pápa gondolatai nyomán, különös hangsúlyt fektetve az Enciklika utolsó fejezetére, amelynek címe: Szűz Máriának, az Eucharisztikus asszonynak az iskolájában. Az Eucharisztikus elmélkedés Mária és az Eucharisztia kapcsolatáról szólt.
Kifejtette, ha meg akarjuk érteni, hogy milyen lelkülettel érdemes közeledni az Eucharisztia misztériumához, akkor Máriára kell figyelnünk, Tőle kell ezt megtanulni, az Ő iskolájába kell beiratkozni: – megtanulni az Eucharisztikus hitet, azaz megengedni, hogy Isten igazsága nagyobb legyen az én igazságomnál; Isten szeretete erősebb és nagyobb minden emberi szeretetnél. – megtanulni Mária Eucharisztikus áldozati lelkületét: amikor a gyermek Jézust felviszik a jeruzsálemi templomba bemutatni az Úrnak, kap egy fájdalmas jövendölést Mária, hogy a fiát majd elvetik, az ellentmondás jele lesz, az ő lelkét pedig tőr járja majd át. Minden, ami ezután következik Mária életében, ő ennek a jövendölésnek a fényében értelmezi és éli meg. A folyamatos lelki áldozásnak, a felajánlásnak az állapotáról van szó, hogy azt a fiút, akit ő ajándékba kapott az Úrtól, egyszer át kell adnia. Ebben a szolgálatban önmagát is felajánlja. – Máriától kell megtanulni az Eucharisztikus örömöt is: Mária és Erzsébet találkozásakor Mária a Magnificat hálaénekével dicsőíti Istent, Erzsébet dicséretét pedig örömmel átirányítja Istenre. Az áldozat mellett az öröm is mindig jelen van.
Győri Egyházmegye Sajtóirodája Fotó: Ács Tamás, Kálmán Imre
