Pavlóczki Béla személyével hidat képez a Rábaköz két városa között. Születésétől kezdve Kapuváron él, és Csornán, a Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskolában tanít, mióta megszerezte tanári diplomáját. A sokoldalú pedagógust ezúttal úgy mutathatjuk be, mint lapunk kapuvári szerkesztőjét.
Hirdetés
Mit szóltál a megkereséshez? Szívesen vállaltad el a feladatot?
Meglepődtem, de szívesen vállaltam a feladatot, mert jó lehetőség számomra, hogy a rábaközi olvasóközönségnek bemutathassak érdekes, értékes helyi embereket. Évekkel ezelőtt egy online médium, a Kapuvári Hírhatár újságírója voltam, mely lehetőséget biztosított számomra, hogy településtörténeti, helytörténeti kutatásaim eredményeit megoszthassam a téma iránt érdeklődőkkel. A Rábaköz Szíve hasábjain is szeretnék helytörténeti témájú tudósításokat közre adni.
Úgy tudom, saját kezdeményezésű diákújságot is indítottál iskoládban.
2011-ben Csukás Magazin címmel indítottam egy kezdetben 6, majd a későbbiekben már 12 oldalon megjelenő iskolaújságot. Sikerült egy nagyon lelkes, diákújságíró csapatot szerveznem. Újságunknak voltak állandó rovatai, azoknak pedig megbízott felelősei, akiknek előre rögzített határidőre kellett leadniuk az általuk kidolgozott cikkeket. A szerkesztési munkálatokat követően az iskola minden egyes megjelent számból nyomtatott néhány példányt, de az aktuális lapot az intézmény honlapjáról is le lehetett tölteni. Jelenleg szüneteltetjük az újságot.
Mikor, hogyan kezdtél helytörténeti kutatásokkal foglalkozni?
A máig tartó folyamat 10 évvel ezelőtt kezdődött, amikor Pécsre jártam egyetemi kiegészítő képzésre. Szakdolgozatot kellett készítenem, melyben mindenképpen helyi témáról, illetve a dualizmus koráról szerettem volna írni. 2008 nyarán a Soproni Levéltárban kezdtem hozzá az adatgyűjtéshez. Az 1860-as évek elejétől vizsgáltam a Kapuvárhoz kötődőkordokumentumokat, illetve olvastam át az egykori Sopron vármegyei sajtóanyagot, ahol rendre felbukkantbáró Berg Gusztáv neve. A kutatás során körvonalazódott bennem, hogy a báró tevékenysége annyira sokrétű volt, hogy nemcsak kulturális, hanem település-, gazdaság- és építészettörténeti szempontból is érdemes az ő személyére összpontosítanom, és a tevékenységén keresztül bemutatnom Kapuvár fejlődését az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában. December 17-én (báró Berg Gusztáv születésnapján) lesz a 10. évfordulója annak, hogy az első előadásomat megtartottam az életéről. A diplomamunkám sikeres megvédését követően az egyetemi konzulensem Dr. Nagy Mariann is azt javasolta, hogy könyv formájában is érdemes lenne prezentálni a kutatási eredményeket. Úgy éreztem, hogy egy könyv megjelentetéséhez még folytatnom kell a kutatást. Ezzel párhuzamosan egyre több fórumon kaptam lehetőséget arra, hogy a rábaközi lakosokkal megismertessem a bárói családot, illetve a XIX. századi helytörténeti eseményeket. 2012 nyarán a Kapuvári Lóbarátok Köre Egyesület felkérésével és anyagi támogatásával kiállítást készítettünk, mely hat tablón foglalja össze báró Berg Gusztáv életét és életművét. A kiállítás egyébként napjainkban a Rábaközi Művelődési Központban tekinthető meg. Az információgyűjtés folyamatáról kutatási naplót vezettem, amiben pontosan lejegyeztem, hogy mikor és hol jártam. A 2008 és 2012 közötti időszakban összesen 14.500 km-t utaztam az információk megszerzéséért. Több éven keresztül töltöttem nyaraimat a Győr-Moson-Sopron megyei levéltárakban. Gyakori vendég voltam Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban és a Magyar Országos Levéltárban. A kutatómunka egyik legfontosabb állomása mégis a 2011-es németországi utazásom volt. Báró Berg Gusztáv szülőföldjén, az egykori Hannoveri Királyság területén látogattam meg levéltárakat, könyvtárakat és magángyűjteményekbe is betekinthettem.
Milyen élmény volt a németországi kutatás? Nem voltak nehézségeid?
Nagyon jól sikerült nyári kirándulásként értékelem az utazást, melyre feleségem is elkísért. Többhetes szervező munka eredményeként, órapontos menetrenddel indultunk Kapuvárról még 2011. augusztus elején. Az előre betervezett helyszínek mindegyikét sikerült meglátogatnunk. Jártunk a kriebsteini várban, ahol Berg Gusztáv kisebbik lánya élt a férjével, valamint a tharandti Erdészeti Akadémián, ahol a báró édesapja rektorként dolgozott. Az Alsó-Szászországi Bányászati Archívumban megtekinthettem a Berg-aktát, mely a bárói család levelezését tartalmazta. Ezeket a régi, kézzel írott dokumentumokat egytől-egyig lefényképeztem.
A levelek a XIX. századi régi német kézírással keletkeztek. Megfejtésük nem volt egyszerű feladat, amiben végül Berg báró dédunokája Berg Glória segített, akivel a mai napig nagyon jó kapcsolatot ápolok. Az ő közbenjárásának köszönhetően Ausztria egykori magyarországi nagykövete volt az, aki diktafonra olvasta a szövegeket, végül így sikerült megfejteni tartalmukat. A kutatások során összegyűlt nagy mennyiségű információt végül másfél év alatt sikerült könyv alakba rendezni.
Milyen érzés volt az első példányt a kezedbe fogni?
Szenzációs! A mai napig nagyon tudok a könyv megvalósulásának örülni. 2014. szeptember 16-án volt az első, a kapuvári könyvbemutató és azt még 8 másik követte, többek között a csornai, a győri, a soproni, a budapesti és végül a rábapordányi.
Lesz folytatása a könyvnek?
Igen, ugyanis már a kezdetektől fogva három kötetben, trilógiában gondolkodtam. Elképzeléseim szerint az első kötetben megismertetem az embereket a báró életével, tetteivel, a korabeli Kapuvár fejlődésével. A folytatása Berg Gusztáv vendégkönyve címet kapta, ami egy családi dokumentum hasonmás kiadásként jelenik meg hamarosan. Az eredeti példányt még Berg Gusztáv kapta a családjától 1883-ban, amikor magyar állampolgár lett. A vendégkönyvbe a kapuvári Esterházy kastélyában (a bárói család akkori lakhelyén) megfordult emberek írták bele gondolataikat, és látták el azt kézjegyükkel. Ez egy valódi kordokumentum, melyben egy letűnt kor elevenedik meg előttünk. 1883 és 1935 között tartalmaz bejegyzéseket olyan emberektől, mint például a British Museum egykori igazgatója, az egyiptomi földművelésügyi miniszter, vagy Habsburg Rudolf trónörökös, aki a bárói család vendégeként többször járt hansági vadászatokon. A korabeli rábaközi értelmiség köztiszteletben álló tagjai, és olyan híres arisztokrata családok leszármazottai is azonosíthatók a könyvben, mint az Esterházy, a Dőry, illetve a Széchenyi család. Életmód-, arisztokrácia-, település-, illetve vadászattörténeti szempontból is elsődleges forrásnak számít a könyv.
A bejegyzések mellett olyan különlegességeket is tartalmaz, mint az egykoron a kapuvári kastélyparkban állt pavilonról, vagy a teniszpályáról készült művészi aprólékossággal készített rajzok, melyekről más ábrázolás nem maradt az utókorra. Berg Glória engedélyezte számomra az egyedülálló kötet hasonmás kiadását, mely formailag is illeszkedni fog az első könyvhöz, csak annak terjedelme lesz kevesebb. Berg Gusztáv vendégkönyve már több hete a nyomdában van, melynek megjelenése és kapuvári bemutatója a gyártás befejezésének függvénye, ígéretük szerint mely már csak a 2019. esztendő első felére várható. Végül a trilógia harmadik kötetéről annyit szeretnék elárulni, hogy az báró Berg Gusztáv saját gondolatait fogja tartalmazni.
Csornaiként nem tudom megállni, hogy megkérdezzem: ha Csornáról kellene hasonlóan jelentős személyiséget említeni, ami Kapuvárnak Berg Gusztáv volt, kit mondanál?
Számomra egyértelműen báró Berg Gusztáv kortársa, az 1838 és 1912 között élt Sugár Sándor lenne. Fontosnak tartom életútjának megismertetését a diákjaimmal, mert ő egy kiemelkedő jelentőségű személy volt először Kapuvár, majd az 1890-es évektől Csorna történetében. Nálam az ő rábaközi tevékenységének bemutatása minden második esztendőben érettségi tétel. A 12. osztályos tanulókat minden tanévben kiviszem a Szent Antal temetőben található családi sírbolthoz, a Sugár család nyugvóhelyéhez, ahol közösen emlékezünk meg a családfő példaértékű életéről. Csorna és Kapuvár is sokat köszönhet az egykori hercegi nagybérlőnek, így nem véletlen, hogy mindkét rábaközi városnak, illetve a vas megyei Hegyfalunak is díszpolgára volt. Személy szerint azért is szimpatizálok vele, mert a Borsod megyei Mezőcsáton született és Kapuvárra jött, épp úgy mint évtizedekkel később édesapám.
Bár úgy tűnik számomra, hogy Csornát is szereted, mégis megingathatatlanul kapuvári vagy. Jól látom?
Igen, számomra nagyon kedves Kapuvár, mind a város, mind annak polgárai. Munkahelyemen az előző iskolaigazgató, Dr. Kristóf János kérdezgette tőlem, hogy mikor költözök Csornára? Számomra a bejárás nem gond, szívesen autózok át az egyik rábaközi városból a másikba. Bár Csorna is rokonszenves számomra, Kapuvár mégis hozzánőtt a szívemhez. Önszántamból nem mennék soha máshova. Szeretem a Rábaközt, úgy érzem, hogy itt jó helyen vagyok. Azt is észrevettem, hogy a helytörténet is egyre jobban érdekli a területen élő embereket. Munkahelyemen is meg van a lehetőség arra, hogy történelem órákon foglalkozzunk tágabb értelemben vett otthonunk múltjával.
A Csukás Szakgimnázium egy ökoiskola, mely minden évben bekapcsolódik a fenntarthatósági témahét programjaiba. Ekkor lehetőség nyílik arra, hogy heti két órában, minden általam tanított osztály számára iskolán kívüli tanórai programokat is szervezzek. Helytörténeti sétákraszoktam menni diákjaimmal. Ilyenkor Csorna város épített örökségét képező helyszíneket szoktunk felkeresni. A tanórákat a kiemelkedő jelentőségű helytörténeti esemény, a csornai csata emlékhelyeire szoktam felfűzni. Az egyik alkalommal az iskolából indulva a Szent Antal temetőt látogatjuk meg, és beszéljük át az ütközet történéseit. A következő alkalommal pedig a belvárosi emlékhelyeket felkeresve elevenítjük fel az 1849-es eseményeket. A tanulók is várni szokták ezeket a rendhagyó tanórákat. Egyébként említettem már, hogy az érettségi vizsgán van helytörténethez kapcsolódó szóbeli érettségi tétel, ami az egyik tanévben Sugár Sándor életútja, a másik tanévben pedig a csornai csata történéseinek bemutatása.
Mennyire nehéz közismereti tárgyakat tanítanod egy gépészeti iskolában?
Úgy érzem, hogy a tanulók a Csukásban is fogékonyak a történelemre. Ez egy olyan tantárgy, amit nagyon sokféle módszer segítségével lehet szemléltetni. Úgy gondolom, hogy fel tudom kelteni az érdeklődésüket a múltban történt eseményekkel kapcsolatosan. Vannak kiemelkedően jól teljesítő diákok, akik nagyon szép eredményeket értek és érnek el. Jelenleg az iskola 10.A osztályába járó három tanulóval készülök egy rangos, országos történelemverseny második fordulójára. Az elmúlt hat tanév mindegyikében volt több emelt szinten érettségiző tanítványom, akik ezen a fontos megmérettetésen ismegállják a helyüket. Persze a szakgimnáziumi képzésben résztvevő diákok - mivel érettségizni is fognak a tantárgyból - érezhetően motiváltabbak, de úgy gondolom, hogy a szakközépiskolások érdeklődését is fel lehet kelteni. Jó hangulatúak az óráim, véleményem szerint ki tudok alakítani az osztályokkal egy bizalmi légkört, anélkül, hogy a tanár-diák kapcsolatból adódó határt átlépnénk.
Milyen iskolákban tanultál? Mikortól érezted, hogy a tanári pályán indulsz el?
Kapuváron jártam általános iskolába, majd a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségiztem. Egy ma már nem működő intézményben, a csermajori Ujhelyi Imre Tejipari Szakközépiskolában szereztem középfokú marketing és reklámügyintézői végzettséget. A csermajori intézményben töltött év volt életem legjobb iskolai tanéve. Rengeteg pozitív elismerést kaptam. Itt alapozódtak meg az informatikai, a marketinges és a kommunikációs ismereteim, melyek nagyon sokat segítettek későbbi tanulmányaim során. Volt egy nagyon jó művészettörténet tanárunk: Fullár Balázs tanár úr jó hangulatú tanóráin, a művészettörténeti ismereteket erőteljesen ötvözte a történelemmel. Ez alatt az egy év alatt rájöttem, hogy én is történelmet szeretnék tanulni. A sikeres felvételi vizsgát követően a földrajzot választottam szakpárnak. Utóbbi tantárgy keretein belül lehetőségem nyílt egy területfejlesztési szakirányt is elvégezni, amiben a pályázatírástól kezdve nagyon sok hasznosdolgot tanultam. 2006-tól, immár munka mellett elvégeztem a Pécsi Tudományegyetemen az egyetemi kiegészítőt történelem tantárgyból, jelenleg pedig közoktatásvezetői képzésben vagyok utolsó éves hallgató.
Úgy gondolom, a diákok látják rajtad, hogy szereted, amit csinálsz. De nem csak ők hálálják meg a lelkiismeretes munkádat: fiatal korod ellenére több kitüntetés birtokosa vagy. Legutóbb Pro Urbe Kapuvár elismerésben részesültél. Meglepetés volt?
Igen, óriási meglepetés volt számomra! Tavaly augusztusban a kapuvári Szent Kereszt temetőben található Berg családi sírbolt, illetve a Berg család adományaiból épült kápolna felújítás utáni felszentelését követően vehettem át a városi kitüntetést Hámori György polgármester úrtól és Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő úrtól. Nagyon hálás vagyok szülővárosomnak a díjért.
Milyen további elismeréseid vannak?
2014-ben Győr-Moson-Sopron Megye Szolgálatáért Díjban részesültem kulturális tagozaton. 2016 márciusában atanári munkámért kaptam elismerést. Nagyon kedves számomra a Kisalföld napilap által meghirdetett „A megye kedvenc középiskolai tanára” díj, mely megmérettetésre titokban neveztek be diákjaim,ahol a megszerzett szavaztok alapján a megtisztelő 3. helyezést értem el.
Otthonról, szüleidtől milyen indíttatást kaptál?
Mindig rám bízták a pályaválasztással kapcsolatos döntéseket. Nagyon hálás vagyok nekik a sok segítségért és támogatásért.
szöveg: Sipos Bernadett
