2017. november 1-jétől Dr. Egresiné Dr. Kiss Máriát nevezték ki a Csornai Járási Hivatal élére.
Sipos Bernadett: Tudomásom szerint Ön volt a Csornai Járási Hivatal első hivatalvezető-helyettese, tehát a megalakulástól kezdve részt vett annak munkájában. Beszélhetünk újjáalakításról, hiszen Magyarországon a járási rendszer sok évszázados múlttal rendelkezik, és csupán 1983-ban szüntették meg. A járások feladat- és hatásköre azonban – a területükhöz hasonlóan – eléggé változó volt az évszázadok során, és a jelenlegi is egy dinamikusan fejlődő, változó rendszer, ezért szeretném, ha egy kis áttekintést adna a mostani hivatalról. Mi volt az alakulás célja, és milyen változások, eredmények jellemzik az első négy évet?
Dr. Egresiné Dr. Kiss Mária: Olyan államigazgatási feladatok ellátására jött létre a járási hivatal 2013. január 1-jén, melyeket korábban részben az önkormányzatok, részben önálló hivatalok (pl. Földhivatal, Munkaügyi Hivatal) láttak el. A járásokhoz kerültek az önkormányzatoktól a nem önkormányzati hatósági ügyek, szétválasztva ezáltal az önkormányzati és az államigazgatási ágakat, és a hatáskörök ilyen módon történt tisztázása véleményem szerint egy hatalmas jogtörténeti eredmény volt. Az újjászervezéssel az államigazgatás helyi szintjét a 197 járási (fővárosi kerületi) hivatal jelenti. A járási rendszer kialakításakor nem titkolt cél volt a bürokrácia csökkentése, melynek lényege a közigazgatás gyorsabbá, olcsóbbá és egyszerűbbé tétele. Az ezzel kapcsolatos intézkedések bevezetése több ütemben zajlott, ennek során számos jogszabályt hatályon kívül helyeztek, mások módosultak, egyszerűsödtek. Az engedélyköteles eljárások közül több csak bejelentés-kötelessé változott. Sok igazgatási szolgáltatási díj megszűnt, ingyenes lett például a személyigazolvány, a lakcímkártya és a vállalkozói igazolvány.
Sipos Bernadett:Pontosan milyen feladatokat látnak el, vagyis milyen ügyekkel lehet a járási hivatalokhoz fordulni?
Dr. Egresiné Dr. Kiss Mária: A járások létrejöttekor általános hatósági, gyámügyi, okmányirodai, földhivatali, népegészségügyi, állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági, valamint foglalkoztatási-munkaügyi feladatokat láttak el. 2017-ben a járások további megerősítése zajlott, melynek következtében új feladatokat rendeltek hozzánk. A feladat- és hatáskör-áttelepítés eredményeként valamennyi járási (fővárosi kerületi) hivatalban intézhetővé váltak az áldozatvédelemmel és a jogi segítségnyújtással összefüggő ügyek, a fogyasztóvédelmi feladatkörök jelentős része, továbbá egyes köznevelési feladatok. Így elmondható, hogy az ügyintézés helye közelebb került az ügyfelek lakóhelyéhez, munkahelyéhez, ezzel jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményezve. Az ügyintézés gyorsaságát szolgáló kormányablakokban már több mint 1500 ügyfajtát lehet intézni, ennek eredményeképpen jelentősen meg is nőtt az ügyfélforgalom. Ez az az osztály, amelyik a legtöbb ügyfelet fogadja, ezért az emberek gyakran a kormányablakkal azonosítják magát a hivatalt. 2017 további újdonsága, hogy a NAV ügyeket is lehet már a korszerű, felújított Csornai Kormányablakban intézni.
Sipos Bernadett: Bemutatná Olvasóinknak magát a Csornai járást és a Csornai Járási Hivatal többi osztályát is?
Dr. Egresiné Dr. Kiss Mária: Megyénkben hét járás van, a Csornai járáshoz 33 település tartozik, összesen 32.600 lakossal. A Csornai Járási Hivatal közepes nagyságú, de nagyon szerteágazó a feladatkörünk. A hivatali apparátust jelenleg 72 fő alkotja, összesen hat osztállyal működünk: Kormányablak Osztály; Hatósági, Gyámügyi és Igazságügyi Osztály; Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály; Földhivatali Osztály; Foglalkoztatási Osztály; Népegészségügyi Osztály. népegészségügyi, valamintéÉlelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi ügyekben a Kapuvári járáshoz tartozó településeken is mi látjuk el a feladatokat. Hat települési ügysegédünk van, akik az érintett polgármesteri hivatalokkal egyeztetett rendszerességgel járnak ki a járás 32 településére, hogy a járási székhelyre, Csornára való beutazás nélkül is hozzáférhetőek legyenek a járási hivatal szolgáltatásai. Ez természetesen az igény és a lakosságszám függvényében alakult ki, öt településre (Bősárkányba, Farádra, Kónyba, Szanyba és Szilba) hetente mennek az ügysegédek, a kisebb településekre pedig kéthetente, illetve havonta.
Sipos Bernadett: Közel öt évig helyettes vezető volt, majd idén tavasztól, amikor megüresedett a vezetői szék, helyettesként ellátta a hivatalvezetői feladatokat. Mit érez a legnagyobb kihívásnak most, kinevezett hivatalvezetőként?
Dr. Egresiné Dr. Kiss Mária: Egy ilyen kiterjedt apparátus vezetőjeként ismernem kell minden osztály ügyes-bajos dolgait, a hatékony működés érdekében tudnom kell, hogy milyen problémákkal néznek szembe, hol kell esetleg kisegíteni. Nekem az a helyzeti előnyöm van, hogy helyettesként 5 éven keresztül minden évben beszámolót, statisztikát kellett készíteni a Kormányhivatal számára, ezek hozzám futottak be. Ennek következtében nagyon sok plusz információhoz jutottam, beleláttam az osztályok életébe, ami a mostani dolgomat könnyíti meg. Az egységes hivatali szemléletet vallottam már önkormányzati dolgozóként is, és ez most sincs másképp. Ez azt jelenti esetünkben, hogy bár különböző épületekben működünk, mégis egy hivatal vagyunk, így, ha valamelyik osztályunknál például betegség, tartós távollét miatt esetleg létszámhiány lép fel, akkor „házon belül” meg tudjuk oldani a helyettesítést. Ennek az a célja, hogy az ügyfelek gyors kiszolgálása semmiféle sérelmet ne szenvedjen. Arra is volt példa, hogy a megyén belül a Kormányhivatal egyéb szerveihez irányítottak át dolgozót tőlünk – erre megvannak a jogszabályi lehetőségek – annak érdekében, hogy az átmenetileg felhalmozódott ügyek ne lassítsák a szokott ügymenetet. Minden intézkedés az ügyfelek gyors, egyszerű, és lehetőség szerint kényelmes ügyintézését hivatott szolgálni, amit a kormányablak kialakításakor is figyelembe vettünk. Tágasabb lett, sokkal jobbak a körülmények, és mindezek pozitív visszajelzéseket eredményeztek a lakosság és a vállalkozások részéről is. Ahogy említettem, 1500 ügyfajta intézhető a kormányablakon keresztül, például itt lehet gépjárművet átíratni, jogosítványt, személyi igazolványt, lakcímkártyát, útlevelet igényelni, ügyfélkaput nyitni, de az integritás jegyében nagyon sok egyéb ügyet bevesz a kormányablak abból a célból, hogy segítse az állampolgárok életét. Így nem kell Győrbe utazni, az itt beadott kérelmet mi azonnal továbbítjuk ahhoz a szervhez, amely jogosult annak elbírálására. Az elektronikus úton intézhető ügytípusok bővülésével az Ügyfélkapu-regisztrációk száma is megnőtt, az ügyfelek nyitottak az egyszerű elektronikus ügyintézés lehetőségére. Idén július 1-jétől a kormányablak egy munkaállomására beköltözött a NAV is. Országosan az első ütemben mindösszesen 12 kormányablakban lehet adóügyeket intézni, Győr-Moson-Sopron Megyében egyedül nálunk nyílt erre lehetőség. Az új helyszíneken az adóhatóság teljes körű ügyintézési lehetőséget biztosít, a NAV-ügyfélszolgálat kormányablakokba történő integrálása a „Jó Állam Program”-jába illeszkedik, amely szintén a bürokrácia csökkentését tűzte ki célul. Ezentúl az állampolgároknak kevesebb időt, pénzt, energiát kell fordítaniuk az adóügyek intézésére is.
Sipos Bernadett: Említette, hogy erősödő szerepet szánnak az elektronikus ügyintézésnek. Milyen internetes felületen tudnak az ügyfelek tájékozódni a járási hivatalt érintő kérdésekről, illetve hol kaphatnak információt a hivatal illetékességi körébe tartozó ügyeik elintézéséhez? Van például saját honlapja a Csornai Járási Hivatalnak?
Dr. Egresiné Dr. Kiss Mária: Abban is jelentkezik az egységes hivatali szemlélet, hogy a járási hivataloknak nincs külön honlapjuk, hanem a Kormányhivatal szerveként az ő honlapjukon, a http://www.kormanyhivatal.hu/hu címen találhatóak meg a rájuk vonatkozó információk. Ez a tartalom folyamatosan frissül, itt megtekinthetőek többek között az elérhetőségeink, az ügyfélfogadási idő, valamint osztályokra bontva az intézhető ügytípusok. Az idei nyár munkájának eredménye, hogy a tevékenységeink folyamatleírásai fokozatosan elérhetővé válnak minden ügytípushoz formanyomtatványokkal együtt, így az ügyfél előzetesen tud tájékozódni, hogy milyen dokumentumok szükségesek egy adott kérelemhez, hogyan és milyen tartalommal kell azt benyújtania.
Sipos Bernadett: Kérem, meséljen magáról, a karrierjéről! Mindig is a közigazgatásban képzelte el magát?
Dr. Egresiné Dr. Kiss Mária: Valójában nem. Középiskolásként az újságírói pálya vonzott, amire tudatosan készültem is. Írtam cikkeket, verseket, regényt, persze többnyire a fióknak, de még most is nagyon szeretek írni. Édesanyám pedig pedagógusnak szánt, ahogy a testvérem is az. Végül egy iskolatársammal együtt jelentkeztem a pécsi joghallgatók egyetemi előkészítő táborába, és onnantól kezdve jogásznak készültem. Pécsett végeztem az Állam- és Jogtudományi Egyetemen, a kötelező gyakorlatokat pedig itt töltöttem Csornán, majd 1982-ben itt kezdtem el a munkát a gyámügy területén. 1991-ben lettem osztályvezető az Igazgatási Osztályon. 1997-2000-ig édesanyai feladataimat láttam el. 2000 novemberében választottak aljegyzőnek, és vezettem mellette továbbra is az Igazgatási Osztályt. 2012-ben 30 éves munkám elismeréseként megkaptam a Csorna Szolgálatáért Díjat. Aztán megalakult a járási hivatal, és lehetőséget kaptam a váltásra, de nem volt könnyű a döntés.
Sipos Bernadett: Emberileg vagy szakmailag volt nehezebb a váltás?
Dr. Egresiné Dr. Kiss Mária: Emberileg volt nehezebb átjönni, mert szerettem az önkormányzatnál dolgozni, szerettem az aljegyzői munkát. De a szakmai profilomba a hatósági ügyintézés illik bele jobban, és ezek a feladatok szinte mind átkerültek a járáshoz. A családom egyértelműen mellettem állt a váltás kapcsán, ők is megerősítettek abban, hogy ez az én vonalam. Emellett ott volt a megújulás lehetősége, és ez a szakmai kihívás része nagyon sok örömet adott.
Sipos Bernadett: A járások kialakítása kapcsán már érintettünk egy jogtörténeti jelentőségű változást, melynek végrehajtásában Ön is részt vett, de nem ez volt az első ilyen fordulat a pályája során. Természetesen a rendszerváltoztatásra gondolok.
Dr. Egresiné Dr. Kiss Mária: Óriási élmény, de hatalmas és felelősségteljes munka volt az önkormányzati rendszer kiépítése. Sok vita és éjszakába nyúló ülésezések árán végül sikerült letenni az alapokat, megalkottuk az önkormányzat első szervezeti és működési szabályzatát. Nem volt könnyű időszak, de tudtam, hogy történelmi időket élünk meg, és visszatekintve semmiért nem adnám, hogy részese lehettem ennek. 35 éves pályafutásom alatt ezt a két jelentős változást éltem meg, mindkettő olyan dolog volt, amiből ugyancsak sajnáltam volna kimaradni. A járásnál végzett munka nagyon változatos, megújulásra késztet. Szerencsére olyan emberekkel dolgozom együtt, akik nyitottak, és szívesen tanulnak meg új területeket is. Erre van is lehetőség, rengeteg képzésünk volt a 2013-as indulás óta. Ezek egyrészt mindig adnak valami plusz információt, másrészt van egyfajta szemléletformáló és szervezetfejlesztő hatásuk is. Ennek eredményeképpen a dolgozóink több lábon állnak. Már kiégés elleni tréningeken is részt vettünk, hiszen szükség van arra is, hogy néha kilépjünk a hétköznapokból, és egy kicsit mással foglalkozzunk.
Sipos Bernadett: Hogyan piheni ki magát, van hobbija?
Dr. Egresiné Dr. Kiss Mária: Régebben nagyon sokat utaztunk a férjemmel, szeretünk világot látni, főleg a történelmi jelentőségű helyszínek vonzanak bennünket. A másik az olvasás, ami ki tud zökkenteni a napi munkából, de mostanában sajnos nem jut rá elég idő. Legutóbbi nagy könyvélményem a Három nap az út című regény, melynek történelmi hátterét az első világháború adja, de valójában az emberi lélek mélyére is elkalauzol.
Sipos Bernadett: Végezetül elárulná nekünk, van-e még olyan kihívás, aminek szeretne megfelelni?
Dr. Egresiné Dr. Kiss Mária: Amit elértünk, azt szeretném megtartani, és folyamatosan fejlődni. Még inkább élő, dinamikus szervezetté szeretném formálni a járási hivatalt, illetve az elmúlt időszakban tapasztalható, a munkánkról szóló további pozitív visszajelzésekben reménykedem, mert az azt jelenti, hogy jól végezzük feladatunkat.
