Március 14-én délelőtt került sor az 1848/49-es forradalom és szabadságharc áldozataink emlékére rendezett városi ünnepségre Csornán a Petőfi szobornál. Ünnepi beszédet mondott dr. Orbán Balázs a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Az ünnepségen műsort adtak a Győri Szolgáltatási és Szakképzési Centrum, Hunyadi János Középiskolájának diákjai.
Hirdetés
Orbán Balázs ünnepi beszédében kiemelte, hogy a magyar alaptörvény értelmében Magyarországnak három nemzeti ünnepe van. Az alkotmányos parancs alapján az ország minden évben augusztus 20-án közösen emlékezik a független magyar állam több mint 1000 évvel ezelőtti megalakulásáról, március 15-én az 1848/49-es, Habsburg Birodalommal szembeni szabadságharcról, október 23-án pedig az 1956-os antikommunista népfelkelésről. Három teljesen különböző történelmi kor, három teljesen különböző történelmi esemény, de mégsem különböző három ünnep, hiszen a talapzata ugyanaz: a magyar szabadság iránti vágy.
Orbán Balázs rávilágított arra, hogy 1848/49 táján cudar világ volt. Metternich kancellárok igazgatták Európa népeit, akik a napóleoni háborúk utáni győztes feudális monarchiák által meghatározott világrend, szent szövetség építőmesterei voltak. Ezek a kancellárok a szónok szerint nem voltak buta emberek. Az általuk létrehozott rend pedig néhány évtizedre megakadályozta a háborút Európában, de az elhangzottak szerint egy ősi tudás hiányzott belőlük. Nem tudták, hogy Európa nem a birodalmak, hanem a nemzetek, nem a diktátorok, hanem a szabad és önrendelkező közösségek földje. Nem tudták, hogy az európai embereket nem lehet akaratuk és beleegyezésük nélkül kormányozni.
Az államtitkár szerint 1848. március 15-én a magyarok beírták magukat Európa történelmébe. Vér nélküli forradalommal, példa nélküli nemzeti egységben vívták ki a magyar nemzet szabadságát és függetlenségét a birodalom elnyomásával szemben. A magyarok nem voltak egyedül a szabadságvágyukkal, az európai nemzetek Palermótól Párizson át Bécsig sorra lázadtak fel a birodalom ellen, és álltak ki a nemzetek függetlensége mellett. Az európai népek egyszerre ébredtek rá, hogy a nemzeti függetlenséget csak a nemzetek Európája tudja megadni.
Orbán Balázs rávilágított arra, hogy a magyar nemzet fegyverek és erőszak nélkül, csupán a szavak, a törvények és a diplomácia erejével elérte, hogy egész Európa rá figyeljen. A magyar forradalom elérte, hogy megalakulhasson a független magyar kormány, saját védelme, pénzügyi függetlensége legyen az országnak, és beindulhasson a független magyar törvényhozás. A magyar szabadságot azonban sosem adták ingyen, a birodalom nem sokáig viselte a magyarok függetlenségét, hanem összehangolt támadást indított, felbérelt zsoldosokat küldtek a magyarok leverésére, és szabadságharcra kényszerítették a nemzetet. Majd jött a megtorlás és a magyar nemzetnek közel másfél évszázadot kellett arra várni, hogy valóban független és szabad legyen a XX. század végére.
Orbán Balázs elmondta, hogy ez a küzdelem nem csak történelem, hanem napjaink valósága is. Az Európai Unió nem egy birodalomként született. Szabadságszerető nemzetek alapították meg egy szörnyű háború után. Olyan időkben, amikor mindenkinek volt tapasztalata arról, hogy mit jelent a birodalmi gondolkodásból fakadó totális elnyomás és totális háború. Amikor a kontinens romokban hevert létrejött a várva-várt francia-német kibékülés, létrejött egy olyan Európa, amely a kölcsönös érdek, a kölcsönös tisztelet jegyében politizál. Az Unió azért volt sikeres és addig lesz sikeres, amíg a szubszidiaritásra épít. Az elvre, amely arra hívja fel a figyelmet, ha egy feladatot egy személy vagy egy közösség konkrét érintettség okán helyi szinten meg tud oldani, arról nem szabad magasabb szinten, esetleg az érintettek kihagyásával dönteni. Európát, az Európa Unió intézményén keresztül ma újra Metternichek vezetik, akik ismét – mint oly sokszor – történelmi folyamatok elkerülhetetlenségére való hivatkozással le akarják építeni a nemzeteket és birodalommá akarják szervezni az öreg kontinenst.
Orbán Balázs rávilágított arra, hogy az Európai Egyesült Államok gondolata egy birodalmi gondolat, amellyel egy életidegen és egy sokszorosan megbukott birodalmi ideológiát igyekeznek ráerőltetni minden nemzetre. Az ár nem számít, és az sem, hogy a multikulturalizmus és a bevándorlás kézzel fogható tapasztalatként lerombolja az európai életformát és a demokráciát és a szabadságot. Napóleon szerint a birodalmak mindig gyomorrontásban pusztulnak le, ő már csak tudta, volt benne tapasztalata. Az előttünk álló időszaknak ezért nem is lehet más a legfontosabb sorskérdése, minthogy Európa birodalommá válik-e és elpusztul gyomorrontásban, vagy megmarad annak, aminek az alapítók szánták: szabad nemzetek szövetségének, amelyeket a kölcsönös tisztelet és az egymás érdekeinek figyelembevétele jellemez. Ehhez a vitához pedig a szabadságszerető, divatos ideológiákra legyintő, a hazát szerető magyaroknak is lesz egy-két szavunk.
Az ünnepségen műsort adtak a Győri Szolgáltatási és Szakképzési Centrum, Hunyadi János Középiskolájának diákjai.
